Fogyasztás

 A dohányfogyasztásnak számos formája és módszere létezik. Az alábbiakban ismertetem ezen formák és módszerek némelyikét:

A Beedi vékony, gyakran ízesített, dél-ázsiai cigaretta. A dohányt tendu-növény levelébe csomagolják, és az így előállított cigaretta egyik végét színes szállal kötik el.

A bagórágás a dohánylevelek fogyasztásának egyik legősibb módja. Fogyasztása szájon át történik, kétféleképpen: édesített szálon keresztül vagy aprított formában. A hosszú édesített szál fogyasztásakor a dohányt enyhén megrágják és labdaccsá tömörítik. Ezzel szemben az aprított dohányt úgy fogyasztják, hogy kis mennyiséget helyeznek az alsó ajakhoz, az íny és a fogak közé. Mindkét fogyasztási forma a nyálmirigyeket serkenti.

A szivar szárított és fermentált dohányból készült, szorosan hengerelt köteg. A szivart a cigarettához hasonlóan meggyújtják, és a füstjét élvezik.

A cigaretta a füst belélegzése révén fogyasztott termék, melyet szárított és finomra vágott dohánylevelek keverékéből készítenek. Előállításuk során gyakran adnak a keverékhez egyéb adalékanyagokat. A keveréket aztán hengerelik vagy papírcsomagolású hengerbe töltik.

A krémes tubák tulajdonképpen dohánypaszta, amely dohány, szegfűszegolaj, glicerin, fodormenta, mentol és kámfor keverékéből készül. A terméket tubusban árulják, főleg az indiai nők fogyasztják. A burnót a füst nélküli dohány egyik formája. Időnként “rágódohánynak” is nevezik, ezért gyakran keverik össze a bagóval, amely több terméket is felölel. A fogyasztó egy kis csipetnyi anyagot helyez az alsó vagy felső ajak és az íny közé.

Az elektronikus cigaretta a dohányzás alternatívája, bár ez esetben a használója nem fogyaszt dohányt. Az elemmel működő készülék párologtatott propilén-glikol/nikotin-oldaton keresztül juttat nikotint a szervezetbe.

A gutka zúzott bételdió, dohány, valamint édes vagy sós ízesítőanyagok keverékéből összeállított készítmény, elsősorban Indiában fogyasztják. Enyhe serkentő hatása van, a terméket kis, egyedi méretű csomagokban árulják.

A nargilé egy vagy több szárú (gyakran üveg-alapú) dohányzásra használt vízipipa. Az eredetileg Indiából származó vízipipa különösen a Közel-Keleten tett szert óriási népszerűségre. A vízipipa vízszűrés és közvetett hő elvén működik. Használható gyógynövények vagy vadkender elszívására is.

A kretek dohány, szegfűszeg és különböző ízesítő fűszerek keverékéből készült cigaretta. Először a Jáva szigeteki Kudus-ban használták az 1880-as években a szegfűszeg gyógyító alkotóelemének, az eugenolnak közvetlenül a tüdőbe való juttatására.

A sodrós cigaretta (Roll-Your-Own) nagyon népszerű, különösen az európai országokban. Ezeket a fogyasztó maga készíti a külön-külön kapható zacskós dohány, cigaretta-papír és füstszűrő felhasználásával. Az így készített cigaretta általában jóval olcsóbb a készen kaphatónál. A pipa jellemzően az elszívni kívánt dohány elégetésére szolgáló kisebb kamrából (fej) és egy szájrészben (csutora) végződő vékony szárból (pipaszár) álló dohányzási eszköz. A fejbe rakott aprított dohányt gyújtják meg.

A tubák a finomra őrölt füstmentes dohánytermékek összefoglaló elnevezése. A kifejezés eredetileg csak a finom vörös porra, a főként a XVIII. században népszerű száraz burnótra vonatkozott. Eredetileg az Egyesült Királyság-beli Great Harwood városában állították elő. Két fő fajtája van: az európai (száraz) és az amerikai (nedves), bár az amerikai tubákot gyakran nevezik burnótnak. A snüssz nedves gőzzel szárított nedves por alakú dohánytermék, amelyet nem erjesztenek, és amely nem indukál nyálképződést. Fogyasztáskor az alsó vagy a felső ínyhez kell helyezni. A snüsszt az amerikai tubákhoz hasonlóan használják, de nem jár vele a rendszeres köpködés.

A helyileg alkalmazandó dohánypépet időnként darázs-, lódarázs-, vöröshangya-, skorpió- és méhcsípések kezelésére ajánlják. Az egy cigaretta mennyiségének megfelelő dohányt körülbelül egy 0,5-1 teáskanál vízzel összevegyítik, és a pépet felviszik az érintett területre. A dohányvíz a háztáji kertekben hagyományosan használt szerves rovarirtó szer. A dohányt forró vízben felfőzik, vagy hosszabb ideig áztatják hideg vízben. Az oldatot spray formájában vagy a 

Mit okoz a dohányzás?

Mit okoz a dohányzás?

A dohányzók körében gyakori panasz: köhögés, rendszeresen kiújuló hörghurut vagy tüdőgyulladás.

Szinte minden dohányosnál előfordul: rekedtség, torokfájás, szájszag, sárga fogak.

A tüdő-, gége-, a szájüreg-, a nyelőcső-, a hólyag- és a veserák egyik rizikófaktora a dohányzás.

A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek: krónikus bronchitis, asztma, COPD, tüdőtágulás.

A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek: szívinfarktus, agyvérzés, érszűkület, hypertonia kockázati tényezője.

A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.

A dohányzás impotenciát okozhat.

A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás, és a fogágybetegség létrejöttében.

A dohányzás a csontritkulás, az osteoporosis egyik rizikófaktorának tekinthető.

A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-12 és B-6 vitamin tartalmát.

A dohányzás gyengíti az immunrendszert.

A dohányosok gyakrabban betegednek meg és több gyógyszert szednek.

A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.

A dohányzás hátrányos a fogamzásra.

A várandós időszak alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés és a szülés körüli halálozás.

A babavárás időszakában az anya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.

A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait.

A várandós állapot vagy szoptatás alatti dohányzás, valamint a dohányfüstös környezet hatása növeli a csecsemőkori hirtelen halál gyakoriságát.

A várandós időszak alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.

A kisbabát váró dohányzó anyák újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.

Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!

A dohányzó várandósok újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.

A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a kórfolyamat súlyosbításában.

A dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb és a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint ez a nemdohányzók esetében észlelhető.

Általános az a megállapítás, hogy a dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók.

A mozgásszervi betegségek közül a combfej-pusztulás kialakulásában, valamint más több izületet érintő idült folyamat "fellobbantásában", ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás szerepet játszik.

Az erős dohányzás az időskorú vakság egyik okozója.

A dohányzás felgyorsítja az öregedési folyamatot.

A dohányosoknál sokkal gyakrabban alakulnak ki szarkalábak és ráncok a száj és a szem körül, mivel szívják a cigarettát és hunyorítanak, hogy a füst ne kerüljön a szemükbe.

A dohányos embernek a ruhái, autója, lakása, sőt még a bőre is átveszi a füstszagot.

Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a dohányzás 2004-ben 5,4 millió halálesettel volt összefüggésbe hozható, és a 20. század folyamán 100 millió ember halálát okozta.Hasonlóképpen, az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) a dohányzást mint "a fejlett országok emberi egészségre gyakorolt legfontosabb megelőzhető kockázataként és a korai halál egyik fontos okaként" jellemzi ".

A dohányzási ráta a fejlett országokban stagnál vagy épp csökken; az Egyesült Államokban 1965-2006 között a felére csökkent - a felnőtteknél 42%-ról 20,8%-ra. Ezzel szemben a fejlődő országokban a dohányzási ráta évente 3,4%-kal növekszik.

A cigaretta reklámozás

 A cigarettareklámokat egészen a 20. század második felének a közepéig engedélyezték: eddig az időszakig számos híres, mára legendássá vált reklámkampányt bonyolítottak le a dohánygyárak. A világon hamarosan széles körben elterjedő szigorítás 1970. április 1-jén kezdődött, amikor Richard Nixon amerikai elnök aláírta a Közegészségügyi Cigarettatörvényt (Public Health Cigarette Smoking Act), és elsőként a televízióban betiltották a cigarettareklámokat.

Mára a világ számos részén tilos a dohány bárminemű reklámozása. Egyes országokban a jogalkotók arra törekednek, hogy az átlagos fogyasztó a dohánytermékekkel egyáltalán ne is találkozhasson: Kanadában, Írországban, Izlandon és Norvégiában például betiltották a dohánytermékek bolti kihelyezését. Más országokban azt vizsgálják, hogy milyen hatása lehet a védjegyek eltávolításának, és annak, hogy a dohánytermékeket egyencsomagolásban lehessen csak forgalomba hozni.

 Érdekes jelenség, hogy míg az egészségvédők a dohányzás mértékének a csökkenését várták ezektől az intézkedésektől, a dohányzók száma érdemben nem csökkent, szemben a feketepiaccal, ami Kanadában ma már a teljes cigarettapiac 40%-kát, Írországban pedig 30%-kát teszi ki.

Adózás

A cigaretta sok országban jelentős adóbevételi forrás. Ez a tény mindig is gátolta a dohányzás visszaszorításán dolgozó egészségügyi csoportok sikerességét, mivel a kormányok általában maximalizálni akarják az adóbevételeket. Ezen kívül több ország állami monopóliummá tette a cigarettát. Az USA-ban a cigaretta adótartalma államonként eltérő; megállapítható, hogy ott, ahol a dohány jelentős mezőgazdasági ágazati tényező, a cigaretta adóvonzata is általában alacsonyabb. Kutatási eredmények szerint a cigarettaárak emelésekor csökken a dohányzás mértéke. Minden 10 százalékos cigarettaáremelés hatására a fiatalok dohányzása mintegy hét százalékkal, a teljes fogyasztás pedig mintegy négy százalékkal csökken. Ezért a cigaretta adóvonzatának emelését gyakran javasolják a dohányzás csökkentésének eszközeként.

Az Egyesült Királyságban a robbanásszerűen emelkedő adó miatt sokan csempésznek cigarettát. Egy doboz ára más országokban csak feleannyiba kerül, mint az Egyesült Királyságban, így az illegális importőrök hatalmas haszonra tesznek szert. Egy húsz szálas cigaretta doboza átlagosan 5,20 font, míg az importált termékek 3 fontnál kevesebbe kerülnek, aminek az az oka, hogy a legális cigaretta kereskedelmi árának nagy része a cigarettára kivetett adó.

Magyarországon 2016 első 11 hónapja során 5500 tonna vágott dohányt értékesítettek, míg 2017 első 11 hónapjában 4900 tonnát. A csökkenés mögött főleg a vágott dohány adójának emeléséből eredő áremelkedés áll. 2016 első tizenegy hónapjában 6,7 milliárd szál cigaretta fogyott, míg 2017
első tizenegy hónapjában 6,9 milliárd szál cigarettát értékesítettek a fogyasztóknak.

A nikotinbevitel több módja

·         a legelterjedtebb a cigaretta,

·         a svédeknél és az amerikai baseball játékosoknál rendkívül közkedvelt snus (snüssz),

              

·         a legártalmatlanabb a tubák burnót.

Mivel a cigarettát valószínűleg mindenki ismeri, az alábbiakban inkább a másik két módszer lesz kifejtve.

Snus: A snus őrölt nedves dohánytermék, ami a dohányon és vízen kívül sót (Na2CO3=szóda) és snustől függő aromát tartalmaz. A szájba, az alsó vagy a felső ínyhez kell helyezni. A száj nyálkahártyáján keresztül jut a snusből nikotin a szervezetbe. A nikotin önmagában nem karcinogén anyag. Ez a módszer, legalábbis a környezetre, nem annyira káros, mint a cigarettázás. A snüsszöléstől szájrák alakulhat ki. Gyakran papírzsebkendőbe rakják, illetve kaphatók teafilterhez hasonló, apró filteres változatok is, így kisebb a szájrák kialakulásának a lehetősége.

Tubák: A tubák (vagy burnót) az orrnyálkahártyán keresztül szívódik fel. Bár roncsolja azt, az orrnyálkahártya 30 naponta megújul. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lenne kártékony, de mindenképp kevésbé, mint az előző kettő. Mivel az utóbbi két módszernél, sokkal közvetlenebbül szívódik fel a nikotin, kevésbé kártékony mint a füstölt dohány, ahol rengeteg egyéb más anyag is található a cigarettapapírban, füstszűrőben stb.

Mivel serkentő/ stimuláns, sosem lehet ártalmatlan

A dohányzás függőség, hatásai

A dohányzás függőséget okoz: A nikotin addiktív tulajdonságai miatt függőség alakulhat ki. A felszívódás mennyisége, a dohányfogyasztás gyakorisága és sebessége nagy valószínűséggel közvetlen kapcsolatban áll a nikotinfüggőség és a tolerancia biológiai erejével. Világszerte mintegy 1,1 milliárd ember, illetve a felnőtt lakosság majdnem harmada dohányzik. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint ez az elsődleges megelőzhető halálok a világon: a WHO szerint jelenleg 5,4 millió halálesetet okoz évente. A dohányzás aránya a fejlett országokban stagnál vagy épp csökken, azonban a fejlődő országokban továbbra is növekszik.

A dohányzás hatásai: A dohánytermékek mindegyike tartalmaz nikotint, így rendszeres fogyasztásuk esetén függőség alakul ki, melyről igen nehéz leszokni. A nikotin erős idegméreg, mely serkenti a szívműködést (megnő a vérnyomás és a pulzus), élénkíti az agyat és az izmokat, de amint ez a hatása elmúlik, a túl nagy kihasználtság miatt fáradtság tünetei jelentkeznek. A nikotin serkenti az adrenalin- és a dopamintermelést, így az agy „felpörög”. Rendkívül toleráns anyag, ezért amint a szervezet hozzászokik (akár 1-2 nikotinbeviteli alkalom után), folyamatosan nagyobb adagra van szüksége. Amennyiben ez nem történik meg, az élettevékenységek gyengülése figyelhető meg, rosszullét, a nikotinfogyasztás iránti vágy stb.

Mint minden növény ez is lehet méreg, de gyógyszer is. Amerikai és francia tudósok szerint a nikotin hatékonyan alkalmazható skizofréniában szenvedő emberek agytevékenységének normalizálására, ezért nem csoda, hogy sok ilyen betegségre hajlamos ember ösztönösen sokat dohányzik.

A dohány története

Korai fejlődés: A dohányzás európai megjelenése előtt az amerikai kontinensen az őslakosok már régóta hódoltak ennek a szenvedélynek.  Mivel nagy adagban a dohány hallucinogén hatást válthat ki, a bennszülött amerikaiak soha nem használták a szert rekreációs célra. Ehelyett inkább fogyasztották pszichedelikus szerként; bizonyos törzsekben csak a tapasztalt sámánok és a varázslók használhatták. Egyes észak-amerikai törzsek tagjai erszénybe kötve nagy mennyiségű dohányt hordtak magukkal, mivel a dohány általánosan elfogadott kereskedelmi árunak számított. Mások bizonyos, szentnek tartott szertartások keretében, vagy egy alku megpecsételéseként pipában szívták el a dohányt. Életük minden szakaszában, még a gyermekkorban is, pipát szívtak rituális eseményeken. Ezek a népek úgy hitték, hogy a dohány a Teremtő ajándéka és a kifújt dohányfüst felemeli az egekbe az ember gondolatait, imáit.

Népszerűsödés: Amerikában a már európaiak megérkezése után népszerű kereskedelmi cikk volt a dohány, ami később az Egyesült Államok déli államainak gazdasági fejlődésében is hatalmas szerepet játszott, egészen a gyapot térhódításáig. Az amerikai polgárháborút követően a kereslet és munkaerő területén tapasztalható változások lehetővé tették, hogy a James Bonsack nevű úriember által feltalált cigarettagyártó gép segítségével megkezdődhessen a növekvő igényeket kiszolgálni képes tömeges termelés.

Jelenkor: Az 1900-as évek közepén fordulat állt be a dohánypiacon. Szakértők a dohányt egészségre ártalmas anyagnak kiáltották ki: véleményük szerint a dohányzás rákot, légzőszervi és keringési megbetegedéseket okoz. Ez az ún. Tobacco Master Settlement Agreement (MSA; Fő rendezési dohánymegállapodás) megkötéséhez vezetett, mely rendezte a dohánygyártók és a fogyasztók közötti peres ügyeket - az országoknak történő éves befizetések, valamint a dohánytermékekre vonatkozó önkéntes reklám- és marketingkorlátozások kombinációjának fejében.

Az 1970-es években Brown & Williamson keresztezéssel létrehozta az Y1 dohánynövényt. Ez a dohányfajta szokatlanul nagy mennyiségű nikotint tartalmazott, 3,2-3,5%-ról 6,5%-ra, közel kétszeresére növelve a nikotintartalmat. Az 1990-es években az amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA; Food and Drug Administration) az Y1-t hozta fel annak bizonyítékaként, hogy a dohányipari cégek szándékosan manipulálják a cigaretták nikotintartalmát.

A dohányzás mértékének csökkentése érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban 168 ország aláírását szerezte meg a Dohány-ellenőrzési Keretegyezmény ratifikálásához.

Magyarországon 2016 első 11 hónapja során 5500 tonna vágott dohányt értékesítettek, míg 2017 első 11 hónapjában 4900 tonnát. A csökkenés mögött főleg a vágott dohány adójának emeléséből eredő áremelkedés áll. 2016 első tizenegy hónapjában 6,7 milliárd szál cigaretta fogyott, míg 2017 első tizenegy hónapjában 6,9 milliárd szál cigarettát értékesítettek a fogyasztóknak.