A jövő

A serdülőkori dohányzásnak azonnali és hosszú távú negatív következményei is lehetnek, növeli ugyanis a szív és érrendszeri, a légzőrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések kockázatát.

Kamaszkori dohányzás = figyelemzavar egy életen át.

Egy orvosi szaklapban megjelent kutatás szerint a tinédzserkori dohányzás és a felnőttkori figyelmi problémák között egyértelmű ok-okozati kapcsolat mutatható ki. A dohányzás hatással van az idegrendszerünk működésére sőt állatkísérletekben már a figyelemzavart okozó hatást is kimutatták. A nikotin és a dohányfüst többi alkotóeleme az emberi agyat is károsítja, és a kamaszkorban elkezdett dohányzás nem múlik el, hanem nagyon is tartós: felnőttkorban is fennmaradnak az ekkor kialakult figyelmi problémák.

A dohányzás harminc évre nyomot hagy a DNS-en.

A kutatók dohányosok, volt dohányosok és nemdohányzók közel 16000 vérmintáját elemezve jutottak arra a következtetésre, hogy a dohányfüst hosszú távon is nyomot hagy az emberek DNS-én. Néhány ilyen változás még azoknál a résztvevőknél is észlelhető volt, akik 30 éve leszoktak a dohányzásról.

Van megoldás?  IGEN!

Első és legfontosabb a család. A szülőkkel való kapcsolat és a család jó működése alacsonyabb mértékű dohányzással jár. A szülőkhöz való viszony a szülőkkel való együttes tevékenységek, a szülői jelenlét, a szülők iskolai elvárásai csökkentik a dohányzás és annak valószínűségét.

 2. iskolával való kapcsolat: Az iskolával való viszony az iskolához való jó kötődés is védőfaktor a dohányzással szemben. A jó tanulmányi teljesítmény csökkenti a dohányzás esélyét.

 3. Szociális tanulás és média. A dohányzás kialakulásában fontos szerepet kap a megfigyeléses tanulás és modellkövetés. Azoknak, akik dohányzókkal vannak körülvéve, nagyobb a lehetőségük, hogy a megfigyeljék a dohányzás negatív következményeit. (Krákogás, köhögés, ingerlékenység). A média az egészségfejlesztés és a dohányzás megelőzésének ideális területe.