Mit okoz a dohányzás?

Mit okoz a dohányzás?

A dohányzók körében gyakori panasz: köhögés, rendszeresen kiújuló hörghurut vagy tüdőgyulladás.

Szinte minden dohányosnál előfordul: rekedtség, torokfájás, szájszag, sárga fogak.

A tüdő-, gége-, a szájüreg-, a nyelőcső-, a hólyag- és a veserák egyik rizikófaktora a dohányzás.

A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek: krónikus bronchitis, asztma, COPD, tüdőtágulás.

A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek: szívinfarktus, agyvérzés, érszűkület, hypertonia kockázati tényezője.

A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.

A dohányzás impotenciát okozhat.

A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás, és a fogágybetegség létrejöttében.

A dohányzás a csontritkulás, az osteoporosis egyik rizikófaktorának tekinthető.

A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-12 és B-6 vitamin tartalmát.

A dohányzás gyengíti az immunrendszert.

A dohányosok gyakrabban betegednek meg és több gyógyszert szednek.

A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.

A dohányzás hátrányos a fogamzásra.

A várandós időszak alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés és a szülés körüli halálozás.

A babavárás időszakában az anya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.

A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait.

A várandós állapot vagy szoptatás alatti dohányzás, valamint a dohányfüstös környezet hatása növeli a csecsemőkori hirtelen halál gyakoriságát.

A várandós időszak alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.

A kisbabát váró dohányzó anyák újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.

Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!

A dohányzó várandósok újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.

A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a kórfolyamat súlyosbításában.

A dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb és a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint ez a nemdohányzók esetében észlelhető.

Általános az a megállapítás, hogy a dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók.

A mozgásszervi betegségek közül a combfej-pusztulás kialakulásában, valamint más több izületet érintő idült folyamat "fellobbantásában", ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás szerepet játszik.

Az erős dohányzás az időskorú vakság egyik okozója.

A dohányzás felgyorsítja az öregedési folyamatot.

A dohányosoknál sokkal gyakrabban alakulnak ki szarkalábak és ráncok a száj és a szem körül, mivel szívják a cigarettát és hunyorítanak, hogy a füst ne kerüljön a szemükbe.

A dohányos embernek a ruhái, autója, lakása, sőt még a bőre is átveszi a füstszagot.

Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a dohányzás 2004-ben 5,4 millió halálesettel volt összefüggésbe hozható, és a 20. század folyamán 100 millió ember halálát okozta.Hasonlóképpen, az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) a dohányzást mint "a fejlett országok emberi egészségre gyakorolt legfontosabb megelőzhető kockázataként és a korai halál egyik fontos okaként" jellemzi ".

A dohányzási ráta a fejlett országokban stagnál vagy épp csökken; az Egyesült Államokban 1965-2006 között a felére csökkent - a felnőtteknél 42%-ról 20,8%-ra. Ezzel szemben a fejlődő országokban a dohányzási ráta évente 3,4%-kal növekszik.