A dohány (régies nevén
tabak vagy tubák) a növények egy nemzetsége (Nicotiana), a burgonyafélékhez
tartozik. Szárított leveléből készülnek a dohánytermékek (bagó, cigaretta,
szivar, szivarka, pipadohány, burnót). Fogyasztható, használható szerves
növényvédő szerként vagy nikotin-tartarát formájában, bizonyos gyógyszerek
előállítására. Fogyasztás esetén leggyakrabban füst formájában történő
szívásra, rágásra, szippantásra vagy tubákolásra alkalmas dohányként vagy
snüssz formájában jelenik meg.
A
dohány az Észak-és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Délnyugat-Afrikában és a
Csendes-óceán déli vidékein őshonos burgonyafélék családjába tartozó füvek és
cserjék nemzetsége. A közkeletű nevén dohány növénynek nevezett Nicotiana
különböző fajtáit dohánytermékek előállítására termesztik. Az összes Nicotiana
faj közül a közönséges dohányt (Nicotiana tabacum) telepítették a legszélesebb
körben, és az egész világon cigaretta előállításához ezt a levéldohányt
termesztik. A dohány csírázása 27 °C -on (80 °F) általában 2-5 napig tart.
Amerikában a dohányt hagyományosan
pszichedelikus szerként használták. Azonban azt követően, hogy az európai
emberek megérkeztek a kontinensre, hamar kereskedelmi áruként és rekreációs
drogként vált népszerűvé. Többek között ez vezetett az Egyesült Államok déli
államaiban a gazdaság fejlődéséhez, még a gyapottermelés beindulása előtt. Az
amerikai polgárháborút követően a kereslet és munkaerő területén bekövetkezett
változások lehetővé tették a cigaretta kifejlesztését. Ez az új termék a
dohányipari cégek gyors növekedéséhez vezetett.
A dohánynak sok fajtája
létezik, amelyek mindegyike a Nicotiana nemzetséghez tartozik. A nicotiana szó
(csakúgy, mint a nikotin) Jean Nicot, Franciaország portugáliai nagykövetének
nevéből származik, aki 1559-ben gyógyszerként küldött dohányt Medici Katalin
udvarába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése